Hirdetések mérete

• 1/1 oldal: szélesség × magasság = 197 × 269 mm
• 1/2 oldal: szélesség × magasság = 197 × 133 mm, 97 × 269 mm*
• 1/4 oldal: szélesség × magasság = 97 × 133 mm, 197 × 65 mm*, 47 × 269 mm*
• 1/8 oldal: szélesség × magasság = 97 × 65 mm, 47 × 133 mm*
• 1/16 oldal: szélesség × magasság = 47 × 65 mm

Hidegkúti melléklet

• 1/1 oldal: szélesség × magasság = 189 × 269 mm
• 1/2 oldal: szélesség × magasság = 189 × 133 mm, 93 × 269 mm*
• 1/4 oldal: szélesség × magasság = 93 × 133 mm, 189 × 65 mm*, 45 × 269 mm*
• 1/8 oldal: szélesség × magasság = 93 × 65 mm, 45 × 133 mm*
• 1/16 oldal: szélesség × magasság = 45 × 65 mm

Kérjük, hogy pontosan tartsák be a feltüntetett méreteket (a megadott méretek tükörméretek, a rotációs nyomdagépek technikai korlátai folytán kifutó hirdetést nem tudunk megjelentetni). Jelentős méreteltérés esetén a nyomdakészre leadott hirdetéseket is csak újratördelve tudjuk megjelentetni, vagy ha ez a formátum jellegzetességei miatt nem lehetséges, akkor a megrendelőtől új, megfelelő méretű hirdetést kell kérnünk.

* A csillaggal jelölt méreteket csak a szerkesztőséggel történt előzetes egyeztetés alapján fogadhatjuk el, és nem minden esetben tudjuk garantálni, mivel azok az újságban megjelenő többi hirdetés méretétől és elhelyezésétől is függenek.

A hirdetések elhelyezése a többi hirdetés számától és méretétől függ, a meghatározott helyre történő elhelyezést a szerkesztőség nem tudja garantálni.

Nyomdakész eredetik filmen

Az újság technikai kivitelezése folytán (a digitális anyagból film közvetítése nélkül közvetlenül nyomdai nyomólemezek készülnek) filmen leadott hirdetéseket nem tudunk elfogadni.

Nyomdakész hirdetések adathordozón

Az egyéb adathordozókon (CD, DVD, e-mail, FTP) leadott hirdetések esetében kérjük, vegyék figyelembe az alábbiakat:

Nyomdakész hirdetés elkészítéséhez megfelelő tudású grafikai ill. tördelőprogramra van szükség. Csak ezek a programok képesek a hirdetés képi, grafikai és szöveges elemeit megfelelő módon kezelve, nyomdai célokra alkalmas minőségű anyagot szolgáltatni. A népszerű szövegszerkesztők, irodai programok, prezentációkészítő alkalmazások ilyen célokra alkalmatlanok.

Ezen programokban is biztosítani kell a különböző elemek — képek, logók, egyéb grafikák, szövegek — sajátosságainak megfelelő külön kezelését. Tehát a vektoros elemeket, logókat, szövegeket nem képpé konvertálva, hanem vektoros formátumban célszerű megőrizni.

Ugyanezen okból érdemes kerülni a képszerkesztő programok (például Adobe Photoshop, Corel Photo Paint) használatát a teljes hirdetés elkészítéséhez. A hirdetés képi elemeinek feldolgozásához természetesen kiválóan alkalmasak, de a szöveges részeket nem tudják megfelelően kezelni (annak ellenére, hogy azok a képernyőn megtekintve vagy asztali nyomtatón kinyomtatva jónak tűnnek). Ilyen jellegű használatuk sajnálatosan terjed, jól jelezve a nyomdai reprodukció követelményei iránti hozzáértés hiányát.

Kész hirdetést tehát a következő formátumokban tudunk elfogadni (az oldal alján a technikai részletekbe menően is kitérünk arra, hogy miért kérjük ezen technikai paraméterek betartását):

• PDF/X-1a minőségnek megfelelő fájlok (PDF 1.4 vagy későbbi verzió, kompozit fájl, kizárólag CMYK színek minden, a fájlban levő kép, szöveg és grafikai objektum esetén, a szöveges részek betűként kezelve, minden felhasznált font teljes egészében beágyazva, képek eredeti felbontással (downsampling kikapcsolva, vagy színes képeknél legalább 300 dpi, monokróm képeknél 1200 dpi), veszteségmentes tömörítés (színes és szürkeárnyalatos képeknél LZW, monokróm képeknél CCITT), hajszálvonalak nem lehetnek a hirdetés grafikai anyagában, a hirdetés pontos méretének megfelelően, kifutó, regisztrációs és vágójelek nélkül). A fenti paramétereket a fájl megkapásakor automatikusan ellenőrizzük, és a bármelyik paraméterében meg nem felelő fájlról hibalistát küldve, javított PDF-fájlt fogunk kérni, tehát kérjük, inkább ellenőrizzék előre a megadott paraméterek betartását. Transzparenciát, vetett árnyékot is használó hirdetéseknél, de egyébként is ma már nagyon ajánlatos elkerülni az Acrobat Distiller és hasonló programokkal, PostScript-fájlon keresztül létrehozott PDF-ek alkalmazását. A mai grafikai és tördelőprogramok közvetlenül képesek PDF-formátumba exportálni, így elkerülik a PS-PDF átalakítással kényszerűen együtt járó, a transzparens részleteket érintő problémákat. A PS-en keresztül történő PDF-előállítás mára teljesen feleslegessé vált, sőt, sok esetben kifejezetten károsnak tekinthető megoldás.
• Corel Draw (CDR) fájlok: X5-ös verzióig, kizárólag CMYK formátumban (képek, szövegek, objektumok), hajszálvonalak nem lehetnek a grafikai anyagban, a betűk ne legyenek görbévé alakítva, hanem az utolsó lementéskor használják a Save As dialógusban található TrueDoc kapcsolót (ez beágyazza a fontokat is a fájlba).
• Adobe Illustrator-fájlok: mivel ezek, dacára az .AI kiterjesztésnek, valójában PDF-fájlok, az imént említett paraméterek rájuk pontosan ugyanúgy vonatkoznak.
• Encapsulated PostScript (EPS) fájlok: a fentiekhez hasonló paraméterekkel, mivel azonban ezeknél a minőség ellenőrzése nehezebben oldható meg, ráadásul vektoros, szöveges anyagon túl csak képek tárolására is akalmasak, használatukat inkább kerüljük el.

Ha a grafikai stúdió képtelen a fenti, szabványos formátumok előállítására (amely tény amúgy erősen megkérdőjelezi szakmai kompetenciájukat), akkor végszükség esetén elfogadjuk a következő formátumot is, de előre jelezzük, hogy a megjelenés gyengébb minőségű lesz, mint a fenti formátumok esetén (ez elsősorban a szöveges, grafikus elemek, logók élességét, kontúrját érinti):

• TIFF-fájlok: minimum 600 dpi felbontás, CMYK színtér. Mivel a színbontást az újság rotációs nyomdatechnikájának követelményei miatt nekünk mindenképpen meg kell ismételnünk, ebben az esetben nem tudjuk garantálni, hogy a színek valamelyest ne változhassanak meg. A TIFF formátumnak kiváló belső LZW-tömörítése van, ne felejtsék el bekapcsolni, jelentős méretmegtakarítást eredményez. A fájl létrehozáskor semmiképpen ne használjuk a vonalakat kisimító (antialias) szolgáltatást, ezt a képernyős megjelenítés javítására találták ki, nyomdaipari környezetben nemhogy javít, de jelentősen ront az anyag minőségén, ráadásul megakadályozza az ismételt színbontás megfelelő minőségben történő elkészítését.

Minden körülmények között visszautasítjuk a következő formátumokat:

• JPG-fájlok: tudjuk, hogy számos szerkesztőség bátorítja a használatukat, de a JPG mint formátum csak fényképek továbbítására alkalmas, szövegeket, logókat, éles kontúrú grafikai elemeket tartalmazó hirdetésekre nem. Az ilyen formátumban leadott hirdetések nemcsak a Budai Polgárban, hanem sehol, semmilyen nyomtatott anyagban nem jelennek meg nyomdai szempontból elfogadható minőségben. A JPG veszteséges tömörítés, tehát a fogadónál, nálunk, rosszabb (adott esetben drámaian rosszabb) minőség lesz belőle, mint ahol létrehozták. Ugyanaz a hirdetés TIFF-fájlban bizonyára némileg nagyobb fájlt eredményez: ez a minőség ára.
• RGB színterű fájlok: bár semmi technikai akadálya annak, hogy a CMYK-vá konvertálást mi végezzük el, ennek elmaradása azt jelenti, hogy a megrendelő nem láthatta a hirdetését a végső, nyomdai színeknek megfelelő megjelenésben. Úgy véljük, hirdetőink érdeke, hogy ezt a végső ellenőrzést a grafikai stúdió végezze el, és ne a hirdetés megjelenése után szembesüljenek azzal a megkerülhetetlen technikai ténnyel, hogy a nyomdai reprodukció (különösen rotációs technológia esetén) nem alkalmas a monitoron látható teljes színvilág visszaadására.

Alapanyagok a hirdetésekhez

Amennyiben nem nyomdakész eredetit kapunk, hanem a hirdetést szövegből, grafikai és képanyagból mi állítjuk össze, nyomdai reprodukcióra alkalmas, megfelelő méretű (lehetőleg eredeti, nem nyomdai úton már egyszer kinyomtatott) fényképet, a megjelentetni kívánt méretnél legalább kétszer-háromszor nagyobb logót kérünk leadni. Faxon küldött ábrák, képek és logók a faxkészülékek rendkívül alacsony felbontása, színes tintasugaras nyomtatón kinyomtatott képek a nyomtatók képalkotási sajátosságai miatt nem használhatók. Sokadik generációs, elszürkült fénymásolatokból, elmosódott képekből a leggondosabb munkával sem tudunk kifogástalan megjelenésű hirdetést készíteni.

A szöveget bármilyen népszerű szövegszerkesztő fájljában fogadni tudjuk (Corel Word Perfect, Microsoft Word, RTF, TXT), a hozzá tartozó képekre, logókra azonban feltétlenül külön fájlban van szükség, nem a szövegszerkesztő dokumentumába bemásolva. Mint már említettük, ezek a programok nem alkalmasak nyomdakész hirdetések elkészítésére, tehát például .DOC vagy hasonló fájlban küldött hirdetés minden körülmények között alapanyagnak, nem kész hirdetésnek minősül.

A képekkel kapcsolatban még meg kell jegyeznünk: ha a képet eredetileg veszteségmentes formátumban (például TIFF) tárolták, akkor nem szabad JPG-vé átalakítani, mert romlik a minősége. Ha eredetileg is JPG volt, akkor már mindegy, de kerüljük el a kép újbóli lementését, konverzióját, mert a minőség tovább romolhat.

És még valami...

Szerkesztőségünk tagjai még egy dologra rendkívül kényesek: a magyar helyesírásra. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy egyszer-egyszer nem kerüli el a figyelmünket egy melléütés, de a sokfelé szokásosnál lényegesen nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a BUDAI POLGÁRBAN megjelenő szövegek hibátlanok legyenek.

Ennek megfelelően a szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a hirdetésekben is kijavítsa a Magyar Tudományos Akadémia aktuális helyesírási szabályzatával ellentétesen, hibásan írt szavakat és kifejezéseket.

Gyakori kérdések és válaszok

Nem ritka, hogy az imént felsorolt paraméterek egyes — főleg az igénytelen, JPG-ben történő adatleadáshoz szokott — megrendelőkben vagy grafikai stúdiókban kérdéseket ébresztenek. Megpróbálva elébe menni ezeknek, csokorba gyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és a hozzájuk fűzött magyarázatainkat:

Először is, miért PDF/X? Miért kell extra munka a Budai Polgárba leadandó hirdetésekhez?

A Budai Polgárnak küldendő hirdetések semmilyen külön elbánást, extra munkát nem igényelnek. A PDF/X formátum a nyomdai környezetben világszerte, széleskörűen elterjedt, szabványokban rögzített formátum, amelyet kifejezetten a különféle grafikai és tördelőprogramok közötti, nyomdai minőségű adatcserére alkottak meg és kizárólagosan használnak mindenütt, ahol súlyt fektetnek a nyomdai feldolgozás minőségére. Minden ma használatos, a nyomdai követelményeknek megfelelő program ismeri ezt a 2001-ben megalkotott formátumot, így a tördelő-grafikus — amennyiben megfelelő eszközöket használ megfelelő ismeretek birtokában — mindenféle bonyodalom nélkül, automatikusan elő képes állítani ezt a formátumot. Ha a tördelő több lépésben, különféle programokkal történő konverzió segítségével próbálja előállítani a PDF-fájlt, az általában éppen annak a jele, hogy feleslegesen, és a minőséget lerontva állítja elő a végterméket. Mi éppen azt kérjük, hogy ezt ne tegye, hanem közvetlenül, egy mozdulattal állítsa elő használt grafikai vagy tördelőprogramjából a nyomdai PDF-et. Másképpen szólva, pontosan a képpé konvertálás felesleges és minőségrontó lépésének elhagyására kérjük tisztelt megrendelőinket, ezzel nem több, hanem éppenséggel kevesebb munkát kérve tőlük.

Miért nem jó a képpé alakított hirdetés?

A nyomdai feldolgozás során feltétlenül meg kell különböztetni egymástól a képeket-fotókat és az éles, határozott körvonalú objektumokból álló grafikai elemeket, logókat, szövegeket. A nyomdai technológia következtében (és ez nemcsak a Budai Polgár esetében van így, hanem teljesen általánosan, minden nyomdára és nyomdatermékre igaz) míg az előbbieknél jóval kisebb felbontásra, feldolgozási finomságra van szükség, az utóbbiak igénye közel tízszeres szorzóval meghaladja az előbbiekét. Amennyiben az egész hirdetést képpé alakítjuk, akkor elvileg két lehetőség áll előttünk: vagy mindent a szöveges részeknek megfelelő felbontásban készítünk el, ekkor viszont kezelhetetlenül nagy képet kapunk, vagy az egész hirdetést a képekhez igazított minőségben állítjuk elő, ezzel viszont jelentősen lerontjuk a szöveges részek megjelenését. A megoldás tehát csak olyan formátum használata lehet, amely a kétféle összetevőt külön-külön, mindegyiket a saját speciális igényei szerint kezeli. Egyetlen képformátum (JPG, TIFF) sem alkalmas erre, hiszen — ahogy a nevük is mutatja — képek tárolására találták ki őket.

Miért nem elég egy 600 dpi-s TIFF?

Mint korábban már említettük, végső megoldásként elmegy, de a 600 dpi még mindig kevesebb, mint a negyede a szövegek, vektoros objektumok megkövetelte minőségnek (2540 dpi), ugyanakkor a hirdetés képes részei számára meg túlságosan is jó (ott 300 dpi is elég lenne), tehát nagyméretű a fájl, ennek ellenére egyik szempontból sem optimális.

Miért kerülendő az anti-alias?

A betűk vagy egyéb objektumok széleinek kisimítása a számítógépek képernyős megjelenítésének javítására szolgál. Alapvetően arról van szó, hogy a kisebb felbontáson (a monitorok jellemzően 96 dpi felbontáson üzemelnek, de a grafikai stúdiókban sincs több, mint 120 dpi) tapasztalható lépcsőzetességet optikailag úgy enyhítik, hogy az eredetileg csak fehér és fekete pixelekből álló körvonalat különféle árnyalatú szürke pixelekkel egészítik ki. Ez a megoldás a szemünk-agyunk számára élesebb, természetesebb képet eredményez, hiszen a való világban sincs az objektumoknak ilyen mereven éles körvonaluk, a tárgy és a látszólagos háttere mindig egymásba folyik egy keveset.

Annak, hogy ugyanez az eljárás miért nem alkalmazható a nyomdatechnikában is, egyszerű technikai oka van: míg a monitor képes a szürke (vagy más szín) árnyalatainak megjelenítésére, a nyomdagép nem. A nyomdagép csak egyszínű festéket tud nyomtatni, illetve nem nyomtatni, és akkor a kérdéses helyen a papír színét látjuk. Amikor valamilyen árnyalatra (például szürkére) van szükségünk, ez a nyomdában úgynevezett raszterként alakul ki: az egyszínű festékből kisebb-nagyobb pöttyöket nyomtatnak egymás mellé. A pöttyök mérete elég kicsi ahhoz, hogy szabad szemmel nézve már nem igazán különülnek el, agyunk azonban a nyomtatott és szabadon hagyott felületek arányában az eredeti szín árnyalatát látja a helyén (ha például a papír felét beborítják a fekete pöttyök, a másik felét meg szabadon hagyják, akkor 50%-os, közepes szürkét látunk).

Ebből már következik, hogy abban a pillanatban, amint a betű körvonala nem kizárólag egyetlen színből áll, hanem megjelennek rajta a kisimításból származó egyéb színárnyalatok is, a nyomdagép azonnal ilyen raszterhez kényszerül folyamodni, és az eredetileg éles kontúrú betűk körvonala mellett megjelennek ezek a valójában felesleges, a betű élességét, olvashatóságát nagyban rontó pöttyök. Még akkor is, ha — főleg a kevésbé gyakorlott — emberi szem nem tudja kivenni pontosan az egyes pöttyöket, összességében zavaró hatásuk megmarad.

Mindehhez hozzáadódik még egy technikai probléma. A Budai Polgár előállítása során minden színes anyagot újra kell bontanunk, mert a rotációs nyomdatechnika és a használt újságnyomó papír jóval kisebb festékterhelést visel el, mint a jobb papírra történő íves ofszetnyomtatás (ez utóbbinak átlagosan 340% a maximális terhelhetősége, míg a mi esetünkben ez az érték 240%). A kisebb terhelhetőség mellett ráadásul a papír nagyobb pontterülése miatt is a nyomdagépre és a konkrét technológiára beállított színprofilt használunk. Ahhoz azonban, hogy a hirdetésben szereplő fekete elemek (legtöbbször szövegek) ne kerüljenek át a cián, bíbor és sárga lemezekre is, a színbontás ismételt elvégzése után vissza kell állítanunk az eredeti, fekete (100K) értéküket. Ezt viszont csak akkor tudjuk megtenni, ha a kérdéses objektumok eredetileg is teljesen feketék voltak: így tehát a bekapcsolt anti-alias miatt a körvonal mentén megjelenő szürkébb képpontok megakadályozzák ezen művelet megfelelő minőségű elvégzését.

Miért nem használható a JPG?

Ennek alapvető oka az, hogy a JPG veszteséges tömörítés, azaz soha nem adja vissza azt a minőséget, amelyet eredetileg lementettek bele. Ez a többi formátumnál lényegesen jelentősebb méretcsökkenés ára (például a TIFF-nek is van tömörítése, az azonban veszteségmentes, tehát pontosan ugyanaz a minőség jön vissza belőle, mint amikor lementették). Ez előnyös lehet akkor, ha képeket az interneten akarunk terjeszteni, és meg akarjuk spórolni a felhasználóknak a hosszadalmas letöltést, de semmiképpen nem elfogadható a nyomdai felhasználás során. Annál is kevésbé, mert a JPG tömörítése nemcsak veszteséges, de kifejezetten a fotókon előforduló tartalom (emberek, tájak, szokásos környezetünkben előforduló tárgyak) tömörítéséhez fejlesztették ki, azt kihasználva, hogy az ilyen jellegű tartalom esetében az emberi agy még a jelentősebb minőségromlást is elég jól tudja korrigálni. Dokumentumszerű tartalomnál (például egyszínű foltok, éles körvonalú objektumok, betűk, szövegek) kifejezetten rosszul teljesít, a körvonalak körül eredetileg nem létező, zavaró pixelek jelennek meg (erről könnyedén meggyőződhet bárki, ha egy ilyen képre bármilyen képszerkesztő programban ráközelít). Ezek a zavaró pixelek pontosan úgy viselkednek, mint azt az előbbi kérdésre adott válaszban már leírtuk: mivel a nyomda raszterosan kénytelen reprodukálni őket, a betűk, logók körvonalánál zavaró, az olvashatóságot nagy mértékben rontó pöttyök jelennek meg. Ezen az sem változtat, ha a JPG felbontását nagyobbra és a tömörítési tényezőjét kisebbre vesszük, mert a tömörítéshez alkalmazott eljárás matematikai jellemzői folytán az anti-aliashoz hasonló zavaró pixelek mindenképpen megjelennek.

Miért fordulhat elő, hogy PDF-et küldtünk, mégsem felelt meg?

A PDF rendkívül sokoldalú formátum, nemcsak a valóban nyomdai minőségű megjelenítésre alkalmas, hanem sok minden egyébre. Többek között könnyen elő lehet állítani olyan PDF-et is, amely egyetlen képet tartalmaz, méghozzá az egész hirdetés képpé alakított változatát. Ha ilyen PDF-et kapunk, akkor valójában ugyanazt kaptuk meg, mintha TIFF- (vagy esetleg JPG-) fájlt kaptunk volna, csak eltérő borítékban. Ettől azonban az előző kérdésekre adott válaszainkban leírt tények továbbra is érvényesek. Ahhoz, hogy a PDF nyomdai felhasználásra alkalmas legyen, nem elegendő, hogy a kiterjesztése az legyen, a benne levő anyagnak is meg kell felelnie a nyomdai követelményeknek: éppen erre találták ki a PDF/X alformátumot. A mai programok mind ismerik, és hozzáértő használatakor képesek garantálni, hogy a PDF-fájlba valóban a megfelelő adatok kerüljenek.

Az Adobe Photoshop program esetében gyakori hiba a File > Automate > PDF Presentation menüpont használata a PDF-fájl elkészítésekor. Ez a szolgáltatás nem nyomdai, hanem csak képernyős, prezentációs célokra megfelelő fájlt készít. Nyomdai felhasználásra a File > Save As > Photoshop PDF menüpont szolgál (a fent már részletezett beállításokkal).